A KÉK-nél a mindennapi működésetek mellett nagyon sokrétű, izgalmas kulturális programokat is szerveztek fesztiváloktól kezdve a tematikus sétákig. Mennyire jellemző, hogy az ötleteitek megvalósítását kutatással kezditek? Hogyan járulhat hozzá egy kutatás a munkafolyamathoz?
Alapvetően akkor szoktuk használni, amikor kerülethasználati témakörök merülnek fel. Az alapadatok általában könnyen elérhetők, de az már jóval ritkábban derül ki, hogy a lakosok milyen fejlesztéseket látnának szívesen, mely helyeket használják igazán, vagy milyen programokra lenne igényük.
Az AHA Budapest – Affordable Housing for All program keretében Újpesten egy használaton kívüli iskolaépületet alakítanak át lakásokká, melynek közösségi bevonási folyamatát a KÉK végzi. Ehhez kapcsolódva egy hasonló kérdőíves kutatást készítettünk, melynek segítségével feltérképeztük a környéken élők összetételét, igényeit, valamint az általuk preferált helyeket és programokat.
Április 1-jétől megújul Újbuda arculata. Friss dizájn, határozottabb kommunikációs hangvétel és strukturáltabb megjelenés várja a helyieket. Az új irány kialakításában jelentős tényező volt az a 2025-ben készült felmérés is, amely a lakosság véleményére, kerülethasználati szokásaira kérdezett rá. A kutatást a Kortárs Építészeti Központ végezte. Hogyan indult ez az együttműködés az önkormányzattal? Szerintetek miért pont ti merültetek fel ebben a munkafolyamatban partnerként?
A Bartók-negyedben számos olyan hely működik, amelyet az önkormányzat kulturális vagy gasztronómiai szereplőknek ad bérbe. A Kortárs Építészeti Központ is hasonló módon került ide, közel tíz évvel ezelőtt, és azóta több fronton is együttműködünk az önkormányzattal. Mi elsősorban építészeti és városi témákkal foglalkozunk, gyakran veszünk részt ehhez kapcsolódó szakmai projektekben. Egy, a mostanihoz hasonló felmérést már készítettünk korábban a Bartók-negyedről, az kifejezetten Újbuda belvárosi részére fókuszált. Ebben olyan témákat vizsgáltunk, mint a városrész identitása, a helyi szolgáltatások, valamint ezekkel kapcsolatban a lakosok véleménye és benyomása. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően kerestek meg minket 2025-ben egy újabb, tágabb körű kutatásnak az igényével, ezúttal már a teljes kerületre kiterjedve. Három fő témakört jelöltünk ki: az Újbudán élők városhoz kapcsolódását, az önkormányzati szolgáltatásokat, valamint a kerületi kommunikációt és arculatot.
Milyen módszertannal dolgoztatok, és voltak-e előzetes feltevéseitek?
Alapvetően két dolgot veszünk figyelembe. Az egyik, hogy milyen hasonló jellegű kutatás született már a témában. Kommunikációval kapcsolatos felmérés például már volt, így igyekeztünk ahhoz hasonló kérdéseket megfogalmazni, hogy az adatokat össze lehessen vetni – ebből gyakran kifejezetten izgalmas eredmények születnek.
A másik fontos elem az a módszertani keret, amit követni szoktunk. Ebben az esetben három előkészítő fázis előzte meg az éles kérdőívet. Klasszikus értelemben vett hipotézisünk nem volt, mivel az önkormányzat elsősorban kvantitatív, jól mérhető adatokra volt kíváncsi.
A folyamat első lépéseként az önkormányzat szakembereivel készítettünk interjúkat, melyeket több fókuszcsoportos beszélgetés követett. Ezekre azért van szükség, mert bár lehet egy előzetes elképzelésünk arról, mire érdemes rákérdezni, az interjúk során gyakran olyan új szempontok merülnek fel, amelyeket később be lehet építeni a kérdőívbe.
A pilot kérdőívhez egy tágabb kérdéssort állítottunk össze, majd a beérkező válaszok alapján finomítottuk a végleges verziót. Így pontosan látszott, hogy mely kérdések működnek jól, hol lehetnek félreértések, és mire érdemes még rákérdezni; a végleges kérdőív ezekre a visszajelzésekre épült.
Újbuda Budapest legnagyobb kerülete. Hogyan lehetett egy ekkora mintával dolgozni?
Fontos elvárás volt, hogy 2000 fős részvételt szeretett volna az önkormányzat. Ez olyan szempontból kihívás volt, hogy általában 1000 fős kutatást szoktunk csinálni. Felmerült a kérdés, hogy online vagy offline formában valósítsuk meg, ez mindig nehéz döntés. Végül mindkét irányt kipróbáltuk, de az online kitöltés jóval hatékonyabbnak és egyszerűbbnek bizonyult.
Szempont volt az is, hogy a lehető legtöbb városrészből érkezzenek válaszok. Újbuda sok, eltérő karakterű városrészből áll, amelyek közül néhánynak viszonylag alacsony a lakosságszáma. Igyekeztünk ezeket is bevonni a mintába, ugyanakkor ezek eredményeit nem könnyű közvetlenül összehasonlítani a nagyobb városrészek adataival. Ezért az értékelés során is külön figyelmet fordítottunk arra, hogyan jelenítjük meg az adatokat: ahol nem abszolút számokat, hanem százalékos arányokat mutattunk, ott hangsúlyoztuk, hogy az eredményeket ennek megfelelően érdemes értelmezni.
Az önkormányzat részéről az is fontos kérés volt, hogy a kutatás adjon képet a városrész-identitások jelentőségéről. Ennek érdekében végül néhány héttel meg is hosszabbítottuk az adatfelvételt, hogy minél kiegyensúlyozottabban jelenjenek meg a különböző korcsoportok és városrészek válaszadói.
Utóbbi, a városrész-identitások nagyon izgalmas téma, hiszen valóban sokféle karakterű városrészből (például Lágymányos, Őrmező, Kelenvölgy stb.) tevődik össze a kerület. Tudnátok arról mesélni, hogy milyen eredmények születtek ezen a területen?
Újbuda nagysága miatt dilemma, hogy a városrész-identitásokkal vagy a teljes kerületi identitással kell-e foglalkozni. A kérdőívben több kérdés is szólt a városrészekről és az identitás kérdéséről.
Például kíváncsiak voltunk arra, mennyire fontos a lakosok számára, hogy melyik városnegyedben élnek – a válaszadók közel 80%-a szerint ez kifejezetten fontos. Ez viszonylag magas arány. A mi értelmezésünk szerint az emberek megválogatják, melyik városrészbe költöznek, kötődnek a saját városrészükhöz és szeretnek ott lakni.
Egy nyitott kérdéssel rákérdeztünk, hogy miért szeretnek az emberek Újbudán élni, vagy hogyan jellemeznék az újbudai életérzést. A „zöld” többször visszatérő kifejezés volt, de az élhetőség, nyugalom, közösségi és családias légkör és a közlekedés is kiemelkedett, mint meghatározó elem.
Érdekes visszaigazolás volt, hogy az önkormányzat által is gyakran használt „élhető Újbuda” kifejezés valóban rezonál a lakosokkal: ez a fogalom a leggyakrabban említett jellemzők között szerepelt. Sokan kiemelték azt is, hogy „közel van minden”, ami jól kapcsolódik a 15 perces város koncepciójához.
Egy másik kérdésből az is kirajzolódott, milyen jelképekhez kötik a lakosok a kerületet; elsősorban a természeti helyszínek (Kopaszi-gát, Gellért-hegy, Feneketlen-tó), majd a kulturális színterek és a városi csomópontok a meghatározóak. Ezeket kiválóan lehet használni egy arculatátgondolásnál, hiszen fontos, hogy mi jut eszébe a lakosoknak a kerületről.
Amíg a városrészhez való kötődés 80% körüli értéket mutatott, addig a kerületi arculatot a megkérdezettek 23%-a tudja pontosan felidézni, 45%-uk pedig részben. Ez arra utal, hogy a városrész-identitás közelebb áll a lakosokhoz, mint a teljes kerülethez való tartozás. Ezt a feltételezést korábban az önkormányzat is megfogalmazta, és most a kutatás is visszaigazolta.
A helyiek kerületi logóhoz való kapcsolatát is vizsgáltátok. A logó és a vizuális elemek mennyire számítanak szerintetek abban, hogy az emberek kötődjenek a kerülethez?
Az arculattal kapcsolatban rákérdeztünk, hogy a lakosok mit tudnak felidézni a logóból: színeket, formákat, betűket, esetleg konkrét motívumokat vagy szövegelemeket. A színeket a lakosok 42%-a fel tudta idézni. Többé-kevésbé azt is vissza tudták mondani, hogyan néz ki a logó. A formai elemek tehát jóval kevésbé rögzülnek, mint a színek; ez nem probléma, inkább egy fontos tanulság.
Az identitás vizsgálatánál fontos volt, hogy ne csak mennyiségi adatokat gyűjtsünk, ezért szabad szavas válaszokat is kértünk. Ezek különösen hasznosak lehetnek a későbbi kommunikáció szempontjából.
Mi abszolút úgy gondoljuk, hogy a városkommunikációnak és a városbrandingnek van létjogosultsága, és fontos szerepet kap. Kifejezetten pozitív, ha egy kerület tudatos arculati identitást épít. Ez segít abban, hogy a lakosok könnyen felismerjék, mi kapcsolódik az önkormányzathoz. A kérdőív vissza is igazolta, hogy a használt színek jól működnek: az emberek felismerik őket, és a kerülethez kötik.
Volt számotokra is váratlan, meglepő eredménye a kutatásnak?
Főleg részeredmények esetében voltak érdekességek. Például meglepő volt látni, hogy melyik városrész mit helyezett előtérbe. Az önkormányzat kérésére külön figyeltünk azokra az újabb lakóterületekre, amelyek az elmúlt években épültek be intenzívebben, mint például BudaPart és Nádorkert.
Ezekről a területekről több olyan visszajelzés érkezett, hogy a lakosok több kulturális és közösségi programot igényelnének, illetve több információt a kerületi történésekről. Ez megerősítette azt, amit az önkormányzat is tapasztalt; ezekben a városrészekben formálódik egy olyan közösség, amely szeretne erősebben kapcsolódni a kerület egészéhez.
A lakónépesség eloszlása miatt általános tendencia, hogy a magasabb számokat a nagyobb népességű városnegyedek adják. Éppen ezért különösen érdekes, amikor egy kisebb városrész emelkedik ki egy-egy témában; ez általában azt jelzi, hogy ott egy adott ügy kiemelten fontos a helyi közösség számára. Ilyen volt például Kelenvölgy esete, ahol a válaszadók kifejezetten nyitottak lennének Újbuda történetéhez és hagyományaihoz kapcsolódó kezdeményezésekre, várostörténeti sétákra.
Meglepő volt még, hogy vannak slágertémák, amik a nagyvárosokban mindenhol problémát okoznak, mint a hajléktalanság, a szemetelés, a parkolás vagy a zsúfoltság. Újbudán a válaszadók 1%-a panaszkodott ezekre. Bár ezek a kérdések az önkormányzati működésben hangsúlyosabban jelennek meg, a lakossági visszajelzések alapján nem ezek dominálják a mindennapi megélést. Ez kifejezetten pozitív visszajelzés.
A kommunikációs csatornák kapcsán megfigyelhető, hogy az újabb formátumokat, mint az Instagramot vagy a kerületi applikációt, még nem használják sokan, ezek bevezetési fázisban vannak. Ugyanakkor sokan válaszolták azt, hogy szívesen használnák, ha tudnának róla.
További érdekes eredmény, hogy a kerületi fejlesztésekről és a kulturális programokról is szívesen hallanának többet a lakosok. A tartalomfogyasztás formátumát tekintve pedig egyszerre van jelen a digitális és az offline igény: sokan nyitottak lennének több videós vagy képes tartalomra, miközben például a plakátok továbbra is fontosak maradnak.
Az önkormányzattal együttműködve csináltátok ezt a kutatást. Ti is beépítitek az eredményeket a munkafolyamataitokba, inspiráló nektek is?
Nekünk ez főként azért hasznos, mert megerősítést nyerünk olyan dolgok kapcsán, amiket egyébként is érzékelünk. Jó példa erre a Bartók-negyed átalakulása az elmúlt 10-15 évben: ezt sokan szubjektíven is meg tudják fogalmazni, több lett a közösségi tér, erősödött a gyalogos és kerékpáros jelenlét, miközben az autós forgalom visszaszorult. Egy kutatás abban segít, hogy ezeket a benyomásokat adatokkal is alá tudjuk támasztani.
A jelenlegi kutatás eredményei is azt mutatják: Újbuda valóban jó hely. A teljes kutatási anyag elérhető az alábbi linken: https://tudastar.kek.org.hu/publikacio/index.php?s=mit-gondolsz-ujbudarol
