Milyen a Bartók-negyed mint hangtáj? Gyere és kutasd fel a városrészt a füleddel! A Bartók-negyed hangvilága programban hangsétákat, hanggyűjtést és alkotói workshopot szervezünk, melyekkel a városrész hangi környezetét szakmailag, művészileg – és a legfontosabb: veletek, lakókkal együtt – kezünkbe vesszük. Városi régióként ekképp emlékezünk névadónk, Bartók Béla kulturális hagyatékára halálának 80. évfordulója alkalmából.
HANGSÉTA A BARTÓK-NEGYEDBEN
Ismerkedés a hangi környezettel
2025. szeptember 27., 28.
Mindannyian hangok között élünk, melyeknek forrásai és befogadói is vagyunk, ismereteink a hangtájról mégis sokszor hiányosak. Fülünk nem csukható úgy, mint a szemünk, kinyitása éppen ezért csak a figyelmünkön múlik. A hangsétánk alkalmával felderítjük a környezetünk hangtáját, megismerkedve a jellegzetes és a ritka hangeseményekkel – mindenféle suhogással, zúgással, csilingeléssel –, valamint a hangok idő- és térbeli mintázataival. Mindemellett a hangséta lehetőség arra is, hogy a hangokon keresztül önmagunkat és a környezetünkkel való kapcsolatunkat is jobban megismerjük.
KRITIKAI HANGSÉTA A BARTÓK-NEGYEDBEN
Terepszemle és beszélgetés
2025. október 16.
Hildegard Westerkamp szerint a hangséta – azaz a hangi környezetre irányuló kizárólagos figyelem gyakorlati aktusa – túl későn érkezett el, és a civilizációnk időközben elmulasztott gondoskodni a jó minőségű hangi környezet kialakításáról. Milyen hát ez a hangtáj, melyre oly kevés figyelem jutott – mit vehetünk észre, ha kitesszük fülünket és elménket „a környezeti hangkompozíció teljes tartalmának”? Salomé Voegelin szerint a látás és a hallgatás útján eltérő asszociációk és értékítéletek születnek bennünk a világról. Erre épít Stephanie Loveless, amikor azt mondja: a hangséta taktikai aktus – kritikai szemlélődés, melyet vizuális kultúránk tárgyiasító törmelékei nem befolyásolnak. A program során hangsétával és beszélgetésekkel mélyítjük ismereteinket magunkról és a külvilágról, hogy pontosabban artikulálhassuk igényeinket, melyeket hangzó jövőnk felé támasztunk. A hangi környezet minősége végső soron rajtunk, városlakókon múlik.
ALKOTÁS KÖRNYEZETI HANGOKKAL
Zenei és hangművészeti kurzus
2025. november 12-16.
Érdekelnek a hangok, az elektronikus zene, a hangdizájn vagy a médiaművészet? Izzítsd a hangfelvevőt, mintázz és alkoss! Várjuk jelentkezéseteket a Bartók-negyed hangvilága program alkotói kurzusára, ahol terepfelvétel-készítéssel, hangtervezéssel és zeneszerkesztéssel foglalkozunk – megfigyeljük, rögzítjük és feldolgozzuk a negyed hangjait. A kurzus végén közös koncerten mutatjuk be az elkészült alkotásokat.
A kurzusra jelentkezhettek egyéni alkotóként vagy alkotócsoportokban. A jelentkezőktől alapszintű zenei előképzettséget, illetve valamely DAW önálló kezelését várjuk (alkotócsoport esetén a csoport min. egy tagjától).
AZ IDŐSZERŰ BARTÓK
Zenetörténeti előadás
Előadó: Farkas Zoltán, zenetörténész, a Bartók Béla Emlékház igazgatója
2025. december 4.
Vajon lehet-e aktuálisnak nevezni Bartók Bélát manapság, amikor érzékelhető a klasszikus zenei iránti érdeklődés csökkenése? Időszerű-e a komponista, amikor a zenekedvelők egy része is azt állítja, hogy a 144 éve született és 80 éve elhunyt Bartók zenéje neki már túl „modern”?
A minőség, egész pontosan a legmagasabb kvalitás mindig aktuális lesz, és Bartók helye ott van a zenetörténet legnagyobbjainak sorában, Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Wagner neve mellett.
De vajon meg lehet-e ragadni konkrét ismertetőjegyekben a nagyságát? S vajon Bartók időszerű volt-e a maga korában; nemcsak mint zeneszerző, hanem mint az általa végigélt vérzivataros korszak eseményeire rezonáló, a közéletben is aktívan megnyilvánuló, gondolkodó értelmiségi? Mit üzen a mának Bartók, aki nemzetének kollektív traumáit és magánéletének válságait egyaránt alkotásaiban, korszakos remekművekben oldotta fel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Béla Emlékház igazgatója számos Bartók-mű segítségével.
TERMÉSZET, NÉPZENE, MODERNSÉG
Zongorakoncert Bartók Debussyig
Előadó: Palojtay János, zongoraművész
2025. december 10.
Egy este Bartók, Kodály és Debussy műveivel, Palojtay János zongoraművész tolmácsolásában. Fiatalon Bartók leginkább az osztrák-német zene világában talált példaképeket, ám a magyar és később más népek parasztzenéjének felfedezése új, eleven forrást nyitott számára. Kodállyal együtt gyűjtötték a falvak népzenéjét, mely nagyban meghatározta új, saját nyelvüket. Idősebb kortársuk, Debussy finom színei és szabadsága mindkettejükre mély hatást gyakorolt – a természet, a népzene és a modernség különös harmóniáját teremtve.
