A városnak, amiben élünk, egy része láthatatlan. Észrevétlen munkák és emberek tartják mozgásban a társadalmat, hogy végül minden a helyére kerüljön. Hány olyan dolog mellett sétálunk el nap mint nap, ami valaki munkájának köszönhetően működik? Milyen közös feladatok oldódnak meg anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk őket? Tudatosítjuk-e, hogy hatalom által vezérelt, ideologikus kérdés, mit gondolunk természetesnek? Hogyan vált magától értetődővé, hogy vannak, akik többekért viselnek felelősséget, mint mások? A láthatatlanság nem véletlen. Struktúrák, beidegződések, érdekek, kényelmek, figyelmi vakfoltok tartják fenn. De mi történne, ha ezek a rendszerek egy nap leállnának? Az idei Bartók Feszt’-en arról igyekszünk gondolkodni, hogyan adhatunk formát az áttetszőségnek és szerepet a láthatatlanságnak.